Európa egy viszonylag biztonságos sziget volt - még akkor is, ha voltak benne gazdagabb és szegényebb országok. A korábbi feszültség és háborúskodás már úgy ahogy rendeződni látszott, legalábbis a turizmus már csak keveset látott a délen dúló bonyodalmakból. 

 

Ma viszont Európa újfent háborús válságot él át az orosz inváziónak köszönhetően, ami ráadásul az egész világ energiaügyi stabilitását fenyegeti. Az aktuális helyzetben sajnos ki kell mondanunk, hogy globális energiaválság közeleg, vagy már van is. Mit jelent ez tulajdonképpen, mitől alakult ki és hogyan küzdhetünk ellene? 

 

Mi állhat a háttérben? 

Évek óta rebesgetik, hogy a Föld fosszilis energiahordozói kimerülőben vannak. Ez nem is csoda annak fényében, hogy milyen erős túlfogyasztással éljük napjainkat. A világ már elkezdett a tiszta energiák felé fordulni, azonban ez még nem elég ahhoz, hogy teljes mértékben kiváltsa a nem megújuló energiaforrásokat. A mostani energiaválság viszont nem erről szól, hiszen itt más tényezők játszanak szerepet a hirtelen drágulásoknál. 

 

Képzeljük el, hogy minden országnak megvan a maga kitermelt vagy kitermelhető fosszilis energiakészlete. Ha az egyik legnagyobb készlettel rendelkező ország megtámad egy másikat, akkor jó eséllyel a szankciók bevezetése miatt (illetve a másik fél esetén a háborús károk miatt) az adott ország készlete kiesik a világpiacról. Sajnos nemcsak a fosszilis energiákkal (Oroszország), hanem például a gabonával és különféle autóipari alkatrészekkel (Ukrajna) is ez történik.

 

Mit tehetünk rövid és hosszabb távon? 

Rövidtávon kénytelenek vagyunk megnyitni az eddig bezárt, a környezetre ártalmasabb energiahordozók bányáit és erőműveit. Magyarországon ilyen például a mátrai erőmű újranyitása, Paks III. tervezése és a lignitbányák újbóli működtetése. Ezek a források azonban nem véletlenül lettek bezárva, hiszen ahogy Európa más országai, úgy Magyarország is törekedett a tisztább energiák előállítására. 

 

Hosszabb távon viszont érdemes elgondolkodni azon is, hogy vajon milyen alternatív energiaforrásokkal működtethetjük a háztartásokat, járműveket? Hogyan alakíthatjuk át gépeinket úgy, hogy csak tiszta, megújuló energiával működhessenek? Az egyik legjobb házi megoldás erre például a napelem. Képes akár egy teljes háztartás ellátására, ráadásul csupán a nap energiájának átalakításával teszi ezt.

 

A napelem, mint passzív energiaforrás a felületfűtés működtetéséhez

A gyártáshoz használt energiamennyiséget már rögtön az első néhány évben visszanyeri a napelem, illetve az alkatrészei is újrahasznosíthatóak. Működésüket tekintve 25 éven át jó szolgálatot tehetnek, miközben semmiféle károsanyagot nem bocsátanak ki működés közben. 

 

Remek hír lehet, hogy a napelemes rendszerről nemcsak a háztartási gépek, de a komplett fűtésrendszer és az elektromos járművek töltése is megoldható. Amennyiben a fogyasztókhoz illeszkedő, megfelelően megtervezett rendszerről van szó, úgy tökéletes környezetbarát alternatíva lehet. Ezzel pedig akár 25 évre is bebiztosíthatjuk magunknak a megfelelő áramellátást.

 

 

A felületfűtési rendszerek három részből állnak: falfűtésből, mennyezetfűtésből és padlófűtésből. A rendszer vékony csővezetékeiben hideg vagy meleg víz kering, ami a hőátadás elvén melegíti vagy hűti otthonunkat. A meleg víz előállításához használható például elektromos fűtés, kazán, vagy bármilyen vízmelegítő megoldás, hiszen csupán 40-42 °C-ot kell elérnünk a melegvizes fűtéshez. A beépített termosztátnak és az alacsonyabb hőfokon (hevítés helyett csak melegítés) keringetett víznek köszönhetően hatékonyabban és alacsonyabb energiaigénnyel fűti fel otthonunkat a rendszer. Számos jó tulajdonsága mellett érdemes megemlíteni azt is, hogy jó hatással van az allergiások egészségére is.


 

Segítségre lenne szükséged a felületfűtéssel kapcsolatban? Keress minket bátran elérhetőségeink egyikén!

Pályázati logó